2009. augusztus 28., péntek

Fényvisszaverődés

Hogy mitől nem vagyunk egyformák, még saját magunkkal sem...
Az ember megtanul csodálatosan szenvedni, vagy élvezni az életét, vagy másokon átgázolni, vagy irányítani, aki csak az útjába akad, vagy beleélni magát mindenbe, vagy átlényegülni és mutatni valamit másoknak a világból, szeretni, segíteni, haragudni, önmagának tetszelegni, és a többi. Mindenki mást és mást tanul meg. Vagy ezek közül néhányat, más és más összetételben és arányban.
Azután ezeket műveli, és látja magát valamilyennek, és azt mondja, ilyen vagyok, és így élek. És látják mások, egészen másképp, mert ők is mások, és az ember saját maga sem mutat mindent magából, és nem is ugyanúgy, ahogy szerinte van. És sokan sokfélét gondolnak róla, hogy ilyen ő, és így él.
És közben telik az idő, és változik minden és mindenki.
Örökösen lehet azzal foglalkozni, hogy miért nehéz tudni valakiről, hogy milyen. Hát többek között ezért.

Rendeződés

Ha túl vagyunk valamin, akkor érdemes visszanézni, és átgondolni, mit adott ez nekünk, mit tudunk vele kezdeni. Ha ezt nem tesszük meg, hiábavaló volt az egész - tanultam egy bölcs barátomtól.
Kezembe került Wass Albert Adjátok vissza a hegyeimet! című könyve, ez az, amit most meg kéne gondolni. Ritka az olyan élmény az életben, amikor a pontos lenyomata megvan a lélekben, elmondani mégis nehéz, és nem is biztos, hogy lehet. Aki nem ismeri, és ezután elolvassa, ne gondolja, hogy azért tetszik a könyv, mert olyan dolgokat mond ki, amik a mai politikai világra is érvényesek. A léleknek olyan mélységét tárja fel, ami még akkor is csodálatra készteti az embert, ha ezek időnként megrázóak, borzalmasak, mert emellett csodálatosak is. Egészen egyszerűen emberi, és ebben az emberségben tényleg ott van sok minden, amit a mai világban a nagyvárosokban is fel lehet ismerni.
Az emberiből pedig aztán lehet válogatni. Elhatárolni világosan, hogy mi az, amit követni tudok belőle, és mi az, amit nem. Ha valami olyan, mint az ember, akkor egyrészt tiszta és egyszerű, másrészt viszont törtető, primitív és könyörtelen. Első ránézésre nem nehéz ebből kiválasztani, hogy mi legyen a nekünk tetsző. És ha körülnézel, láthatod, hogy a döntés mégsem mindenki számára annyira egyértelmű...