Mahásziddhák és Tanítás

"-Kik a mahásziddhák? - hangzott a kérdés.
-Vannak, akikről nem is gondolnád, hogy azok - szólt a felelet. - Őket hívják tévesen fakíroknak is, de a fakír arab eredetű szó, a mahásziddha pedig szanszkrit. Egyszerűen mondva a látszat-valóság meghaladásában sokat elért személyek ők. Rengeteget meditálnak, és idővel különleges képességeik fejlődnek ki ennek "mellékhatásaként". Általában - mivel az evilági dolgok kevéssé érdeklik őket - elhanyagolt külsővel rendelkeznek, és néha furán viselkednek. Tényleg nem gondolnád róluk, hogy valójában bölcsek. Gondolj bele, milyen érdekes lenne úgy élni az életedet, hogy azt feltételeznéd, hogy mindenki, akivel csak találkozol, megvilágosodott bölcs, és egyedül Te vagy még mindig a Szamszára foglya..."


"Azt hittétek, hogy most tanítani foglak Titeket. De én nem tudok Nektek semmit tanítani. Tanuljatok egymástól..."


És ha egymástól tanulunk, akkor mindegy már, hogy a bölcsességet most mondja valaki, vagy sokszáz évvel ezelőtt hangzott el. Mindegy, hogy a mi nyelvünkön fogalmazták meg, vagy egy autentikus, egyébként is magas filozófiát közvetítő nyelven. Mindegy, hogy aki átadja, a kortársam és egy helyen születtünk-e, vagy a világ másik végén élt sokszáz évvel ezelőtt.


Nagy tanítás ez...