Káprázat, képzetek, vélemények - és már nem tudom, miről van szó. Soha nem fogom megtudni, mit gondolnék róla most, ha nem ismerném...
A megismerés az ember természetéhez tartozik - mégis képtelen rá. Attól a pillanattól, amikor az érzékelés megtörténik, az észlelésen, a nézetek társításán keresztül annyi idő telik el, és annyira megváltozik mind a szemlélő, mind a szemlélt tárgy, hogy már nem azt ismeri meg a szemlélő, amit érzékelt - és nem is ő ismeri meg. Ilyenformán valódi megismerés csak akkor lehetséges, ha éppen az ellenkezőjét valósítjuk meg.
Mondható úgy is, hogy a relatív megismerés a valós megismeréstől alapjaiban különbözik.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Apofantikus teológia, pl. Aranyszájú Szent János, Nicolaus Cusanus, stb...
VálaszTörlés